Az Arie Livne Zsidó Kulturális Központ

A Balkánon az első ilyen jellegű épület, amelyet a második világháború után emeltek, az a hely, ahol a zsidó élet újraéled. A zsidó nép kulturális hagyományainak megőrzése az elsődleges feladat, de a Zsidó Kulturális Központ alapítóinak célja, hogy a régió és azon túlmutató értelmiségi és művészeti elit találkozóhelyévé váljon, nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül.

A Zsidó Kulturális Központ komplexumán belül egy zsinagóga is épült, amely Arie Livne édesanyjának, Ilona Vajs-nak a nevét viseli, aki a második világháború alatt az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét. Az Arie Livne Zsidó Kulturális Központban található zsinagóga az első vallási épület, amelyet hét évtized után emeltek, ahol a zsidók imádkozhatnak és a szentírásokat tanulmányoz...

A Balkánon az első ilyen jellegű épület, amelyet a második világháború után emeltek, az a hely, ahol a zsidó élet újraéled. A zsidó nép kulturális hagyományainak megőrzése az elsődleges feladat, de a Zsidó Kulturális Központ alapítóinak célja, hogy a régió és azon túlmutató értelmiségi és művészeti elit találkozóhelyévé váljon, nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül.

A Zsidó Kulturális Központ komplexumán belül egy zsinagóga is épült, amely Arie Livne édesanyjának, Ilona Vajs-nak a nevét viseli, aki a második világháború alatt az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét. Az Arie Livne Zsidó Kulturális Központban található zsinagóga az első vallási épület, amelyet hét évtized után emeltek, ahol a zsidók imádkozhatnak és a szentírásokat tanulmányozhatják. Az épület látogatók számára is nyitva áll. Ez az egyik a két zsinagóga közül a Szerb Köztársaság területén, a másik Doboj városában található.

A második világháború előtt Banja Lukában négy zsinagóga állt, három szefárd és egy askenázi. A szefárdok első, fából készült zsinagógájukat 1870-ben építették a Crkvena folyó bal partján, ahol ma a városi piac található. Nyolc évvel később az osztrák-magyarok porig égették.

A második szefárd zsinagóga építését személyesen Josef Nahmijas rabbi, a szefárd közösség első rabbija irányította. 1880 végén épült a Jukićeva utcában, a város központjában. A zsinagóga mellett egy alsóbb fokú zsidó iskola (meldar) is helyet kapott, szemben pedig a zsidó közösség székháza és a rabbi lakása volt. Az askenáziak 1900 és 1902 között építették fel saját, rendkívüli szépségű zsinagógájukat. Az épület a Carski drumon, a mai Mladen Stojanović utcában állt, ahol ma a Vöröskereszt épülete található. A zsinagóga a második világháborúig működött, amikor elpusztult.

1934-ben kérelmet nyújtottak be egy új zsidó közösségi épület felépítésére a Jukićeva utcában, mivel a meglévő épületet lebontásra ítélték. A zsinagóga gyors ütemben kezdett épülni 1936-ban ugyanazon a helyen, ahol a régi templom állt, mivel a szefárd zsidó közösség létszáma folyamatosan növekedett, a régi zsinagóga pedig túl kicsinek bizonyult. Ez volt Banja Luka legfontosabb temploma, amelyet 1936 végén szentelt fel Isak Alkalaj, a Jugoszláv Királyság főrabbija, valamint a banjalukai rabbik, Kon és Atijas, illetve a bihaći rabbi.

A zsinagóga mellett egy zsidó kulturális otthon is épült, amely egyedülálló építészeti környezetet teremtett. Ez a szefárd kulturális központ és zsinagóga nemcsak a szefárdok, hanem az askenáziak számára is gyülekezőhellyé vált, akik itt látták egy jobb jövő reményét. A Zsidó Kulturális Központban az alsóbb fokú zsidó iskola tanterme mellett egy könyvtár és olvasóterem, tanácsterem, fogadóterem, nagy díszterem, több iroda és a rabbi lakása is helyet kapott.

1944 májusában, Banja Luka szövetséges bombázása során a zsinagóga elpusztult, a kulturális otthon pedig részben megmaradt. A háború után az épületből csak a váz maradt fenn.