A Szerb Köztársaság Nemzeti Színháza

A Vrbasi Bánság Nemzeti Színházát 1930. október 18-án nyitották meg. Az első négy évadban egy átalakított „Sokolana” épületet használtak, amely csupán ideiglenes megoldás volt. Az új Nemzeti Színház épülete 1934. november 12-én nyílt meg, és I. Péter király, a Nagy Felszabadító Házának nevezték el. Az épületben a színház mellett helyet kapott a Zmijanje Kulturális Egyesület, a Vrbasi Bánság Múzeuma, valamint 1935-től a Vrbasi Bánság Nemzeti Könyvtára is.

A második világháború után a színház teljes egészében megkapta az épületet, és ekkor felvette a Banja Luka Nemzeti Színház nevet. Az 1946/1947-es évadtól kezdve Vidéki Nemzeti Színház néven működött, majd ismét Nemzeti Színházként. Ezt a nevet 1953-ig viselte, amikor átnevezték Boszniai Krajinai Nemzeti Színházra. 1994...

A Vrbasi Bánság Nemzeti Színházát 1930. október 18-án nyitották meg. Az első négy évadban egy átalakított „Sokolana” épületet használtak, amely csupán ideiglenes megoldás volt. Az új Nemzeti Színház épülete 1934. november 12-én nyílt meg, és I. Péter király, a Nagy Felszabadító Házának nevezték el. Az épületben a színház mellett helyet kapott a Zmijanje Kulturális Egyesület, a Vrbasi Bánság Múzeuma, valamint 1935-től a Vrbasi Bánság Nemzeti Könyvtára is.

A második világháború után a színház teljes egészében megkapta az épületet, és ekkor felvette a Banja Luka Nemzeti Színház nevet. Az 1946/1947-es évadtól kezdve Vidéki Nemzeti Színház néven működött, majd ismét Nemzeti Színházként. Ezt a nevet 1953-ig viselte, amikor átnevezték Boszniai Krajinai Nemzeti Színházra. 1994 és 1999 januárja között a Krajinai Nemzeti Színház nevet viselte, majd felvette jelenlegi nevét: Szerb Köztársaság Nemzeti Színháza.

A Nemzeti Színház épülete az utolsó volt a Gospodska és Bana Milosavljević utcák tervezett városrendezési koncepciójának épületei között, amelyek a Vrbasi Bánság központjának reprezentatív városi struktúráját alkották. Az épületet Josif Goldner tervezte, és különböző építészeti stílusok keverednek benne – a neoreneszánsz elemek és a bauhaus domináns részletei mellett díszes folklór motívumok is megjelennek.

Az 1969-es földrengés során az épület súlyosan megrongálódott, és a színházterem használhatatlanná vált. Nem sokkal később Vjenceslav Richter tervei alapján egy nagyobb rekonstrukciót és átalakítást hajtottak végre. A 2004-es felújítás során létrehozták a „Petar Kočić” színpadot, amely 77 férőhelyes. A színház funkcionális egységei, neve és benne működő intézmények az idők során többször változtak.

A „Szerb Köztársaság Gyermekszínháza” mellett, amely szintén Banja Lukában található, ez az egyetlen hivatásos színház a Szerb Köztársaságban.